Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony
|
A nevelőszülőséggel kapcsolatos leggyakoribb kérdések válaszai
Személyi és tárgyi feltételek
Nevelőszülő lehet, aki a 24. életévét betöltötte, nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság és támogatott döntéshozatal hatálya alatt, büntetlen előéletű, a gondozásába helyezett gyermeknél legalább 18, de legfeljebb 50 évvel idősebb, személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő visszakerülésének vagy örökbefogadásának támogatására, valamint a gyermek, fiatal felnőtt életkori szükségleteiből adódó feladatoknak az ellátására, rendelkezik a nevelőszülői tevékenység folytatásához szükséges képesítések valamelyikével.
Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítéssel kell rendelkeznie, vagy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” követelménymodul záróvizsgáját sikeresen le kell tennie, vagy a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nevelőszülői tanfolyamot eredményesen kell elvégeznie, és mindkét esetben vállalja, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében a gondozásába kerülő első gyermek, fiatal felnőtt elhelyezésétől számított két éven belül az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítést megszerzi, vagy a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a nevelőszülők számára szervezett központi oktatási programot eredményesen elvégzi.
A képesítésre vonatkozó rendelkezésektől a gyermek érdekében kivételesen akkor indokolt eltérni, ha a gyermeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozói között van olyan személy, aki a gyermek nevelését vállalná, hozzá a gyermek kötődik, de a hozzátartozó a saját családja és a gyermek anyagi veszélyeztetése nélkül csak nevelőszülőként tudja vállalni a gyermek nevelését.
Mentesül az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés megszerzése alól az a személy, aki 2013. december 31-én az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő képesítéssel rendelkezik, nevelőszülőként legalább tíz éve folyamatosan jogviszonyban áll, vagy nevelőszülői jogviszonyban áll és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri.
A gyermek számára a nevelőszülő saját háztartásában biztosítja az ellátást. A gyermek elhelyezésére száraz, világos, jól fűthető lakás alkalmas. Biztosítani kell a nevelőszülők és a gyermekek külön szobában való elhelyezését, ahol a gyermekek személyes élettere legalább 6 m2 legyen. A lakásnak a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal, eszközökkel felszereltnek kell lennie. Nem érheti a gondozott gyermeket hátrány a családban nevelkedő más gyermek elhelyezéséhez és ellátásához viszonyítva. Egy szobában legfeljebb 4 gyermek helyezhető el. Ettől a gyermek érdekében el lehet térni.
Nevelőszülői tevékenységet bármilyen lakóingatlanban, így lakásban is lehet folytatni, ahol az elhelyezési feltételek biztosítottak.
Igen, sőt kifejezetten támogatjuk, hogy a saját gyermekek és a nevelt gyermekek együtt legyenek elhelyezve, ne érje őket semmilyen megkülönböztetés.
Az ingatlan összes tulajdonosának írásban hozzá kell járulnia a nevelőszülői tevékenység folytatásához.
Lehet bérelt ingatlanban nevelőszülői tevékenységet folytatni, de ehhez a nevelőszülőnek határozatlan idejű bérleti szerződéssel kell rendelkeznie, valamint az ingatlan tulajdonosának/tulajdonosainak írásban hozzá kell járulnia a nevelőszülői tevékenység folytatásához.
A nevelőszülő a saját kiskorú gyermekeit is beszámítva legfeljebb 6 gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja. Ha a nevelőszülő saját kiskorú gyermekről háztartásában nem gondoskodik, akkor legfeljebb 5 gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja.
Ha a nevelőszülő vagy a speciális nevelőszülő speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, akkor a működtetőnek a fenti létszámot minden speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén egy fővel kell csökkentenie. Ha a nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő egy vagy két fő különleges szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek a fenti létszámot egy fővel kell csökkentenie. Ha a nevelőszülő, különleges nevelőszülő három vagy négy fő különleges szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, akkor a működtetőnek a fenti létszámot két fővel kell csökkentenie. Ha a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő kettős szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, akkor a működtetőnek a fenti létszámot minden kettős szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén egy fővel kell csökkentenie.
· El lehet-e térni a jogszabályban meghatározott maximális gyermeklétszámtól?
Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a nevelőszülő kérelmére vagy beleegyezésével a jogszabályban meghatározott maximális gyermeklétszámtól el lehet térni. Az eltérés feltétele ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, nevelésbe vett gyermek esetén a gyermekvédelmi gyám hozzájárulása.
A nevelőszülőnél elhelyezhető gyermekek létszámát a jogszabályokban meghatározott maximális létszám, valamint a nevelőszülő személyi és tárgyi feltételeinek figyelembe vételével a működtető a nevelőszülővel egyetértésben állapítja meg.
Igen, egyedülálló személy is lehet nevelőszülő, de a minősítésekor ezt a tényt figyelembe kell vegyük, így vizsgáljuk, hogy egyedül is eleget tud-e tenni a nevelőszülőséggel kapcsolatos elvárásoknak.
A nevelőszülő és a nevelt gyermek közötti korkülönbségre akkor indokolt eltérni, ha a gyermeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozói között van olyan személy, aki a gyermek nevelését vállalná, hozzá a gyermek kötődik, de a hozzátartozó a saját családja és a gyermek anyagi veszélyeztetése nélkül csak nevelőszülőként tudja vállalni a gyermek nevelését.
A nevelőszülő díjazása
A gyermekek ellátására a nevelési díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-a. jár.
A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-a, ha a nevelt gyermek a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság által készített szakmai vélemény szerint súlyos pszichés vagy súlyos disszociális tüneteket mutat, vagy pszichoaktív szert használó vagy kettős szükségletű.
A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140%-a, ha a nevelt gyermek tartósan beteg, fogyatékos vagy három éven aluli.
A nevelőszülő a nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésének és a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére. Az ellátmány éves összege nem lehet kevesebb - gyermekenként, fiatal felnőttenként - az éves nevelési díj 25%-ánál.
A nevelési díj a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésére, ruházkodására, tankönyvére, tanszerére, a tanulmányai végzéséhez és munkavégzéséhez szükséges egyéb eszközökre, a gyermek, fiatal felnőtt költőpénzére, egészségügyi ellátására fordítható a nevelőszülőt megillető családi pótlékkal együtt. E juttatásokat a nevelőszülő kizárólag a gyermek ellátására fordíthatja.
A nevelőszülőt a foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt - függetlenül attól, hogy helyeztek-e el nála gyermeket, fiatal felnőttet - alapdíjként havonta legalább a minimálbér 30%-a illeti meg.
A nevelőszülőt az alapdíjon felül minden egyes nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után kiegészítő díjként havonta legalább a minimálbér 20%-a illeti meg.
A nevelőszülőt az alap- és kiegészítő díjon felül minden egyes nála elhelyezett speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5%-a illeti meg.
A nevelőszülőt kizárólag az alapdíj illeti meg a gyermek, fiatal felnőtt kollégiumi elhelyezésének időtartamára. Ha a gyermek, fiatal felnőtt a tanítás nélküli pihenőnapok kivételével tanítási szünet, betegség vagy egyéb ok miatt nem a kollégiumban, hanem a nevelőszülő háztartásában tartózkodik, a nevelőszülő az alapdíjon felül a kiegészítő díjra, valamint a többletdíjra is jogosult.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos kérdések
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyrészről a működtető, másrészről a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő között az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátásának biztosítása céljából, a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti írásbeli keret-megállapodás alapján létrejövő foglalkoztatási jogviszony.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony az írásbeli keret-megállapodás alapján attól az időponttól jön létre, amelytől kezdve a gyámhatóság a határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását határozta meg.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnik a nevelőszülő halálával, a működtető jogutód nélküli megszűnésével, határozott idő lejártával, vagy ha a nevelőszülő gondozásából valamennyi gyermek, fiatal felnőtt kikerült és a gyámhatóság az ezt követő három hónapon belül újabb gyermeket, fiatal felnőttet nem helyezett el a gondozásában. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntethető a működtető és a nevelőszülő közös megegyezésével, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással. A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt hatvannapos felmondási idővel indokolás nélkül írásban felmondhatja. A működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt hatvannapos felmondási idővel, írásban, indokolással felmondhatja.
A működtető azonnali hatállyal felmondja a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ha a nevelőszülő külföldön létesít szokásos tartózkodási helyet, a nevelőszülőt a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezte vagy számára a gyámhatóság támogatót rendelt ki, a nevelőszülővel vagy a vele egy háztartásban élő más személlyel szemben a Gyvt. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásáról szerez tudomást, a bíróság a nevelőszülő szülői felügyeleti jogát jogerős ítéletével megszüntette, vagy ha a nevelőszülő veszélyezteti a nála nevelkedő gyermeket. Azonnali hatállyal csak a működtetőnek áll jogában felmondani a foglalkoztatási jogviszonyt.
A nevelőszülőnek jár szabadság, így az egy gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben egy munkanap, a kettő vagy három gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben két munkanap, a négy vagy több gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben három munkanap szabadság illeti meg.
A működtetőnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával kell gondoskodnia a nevelőszülő segítéséről, ha a nevelőszülő egyidejűleg legalább öt gyermek teljes körű ellátását biztosítja,a speciális nevelőszülő segítéséről a nála elhelyezett gyermekek számától függetlenül, a különleges nevelőszülő segítéséről, ha a különleges nevelőszülő egyidejűleg legalább három különleges ellátási szükségletű vagy kettős szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, gyermekszámtól függetlenül nevelőszülő segítéséről a nevelőszülő szabadsága, betegsége, képzése, továbbképzése vagy egyéb akadályoztatása esetén.
· Ki lehet a nevelőszülő segítője, helyettesítője?
A gyermekgondozó személyére a nevelőszülő tesz javaslatot. Gyermekgondozó elsősorban a nevelőszülő hozzátartozója lehet, de a nevelőszülő egyetértésével más nevelőszülőt is meg lehet bízni a gyermekgondozói feladatokkal.
A nevelőszülő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett - a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint - időkorlátozás nélkül folytathat más keresőtevékenységet, feltéve, hogy az a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti.
A működtető a székhelyén, illetékességi területén kívül élő nevelőszülővel is létesíthet nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, feltéve, hogy a gyermek nevelését, gondozását és a nevelőszülői család életkörülményeit rendszeresen figyelemmel tudja kísérni, valamint a működtetéssel kapcsolatos feladatokat el tudja látni.
Nevelőszülői hálózatunk a gyakorlatban Pest megyén kívül Budapesten, illetve a megyehatár közelébe eső más megyék településein élő nevelőszülőket működtet.
A gyermek törvényes képviseletével és a vér szerinti családjával való kapcsolattartással kapcsolatos kérdések
A nevelőszülőnél elhelyezett gyermek törvényes képviseletét a gyermekvédelmi gyám látja el, aki a Pest Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat munkatársa.
A gyermekvédelmi gyám kezdeményezheti a gyámhatóságnál egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő gyámként történő kirendelését, ha a nevelőszülő már legalább két éve saját háztartásában neveli a gyermeket, nincs folyamatban eljárás a nevelésbe vétel megszüntetésére, a nevelőszülő vállalja a gyermek törvényes képviseletének ellátását. Ebben az esetben a nevelőszülő gyámi tevékenysége következő feladatokra korlátozódik:
Eljár a gyermek személyes okmányainak beszerzése érdekében, kéri a gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítását és a gyermek tartózkodási engedélyének meghosszabbítását.
Törvényes képviselőként nyilatkozatot tesz a gyermeken végzendő egészségügyi beavatkozásokhoz,
Eljár a gyermek iskolai beíratása, tanulói jogviszonyának, magántanulói jogállásának létesítése, megszüntetése ügyében.
A nevelőszülő a gyámhatóság határozata alapján biztosítja az általa nevelt gyermek kapcsolatát a kapcsolattartásra feljogosított szülőjével és közeli hozzátartozóival.
Alapesetben a nevelőszülő a saját otthonában biztosítja a vér szerinti szülő és a gyermek kapcsolattartását, ha erre a vérszerinti szülő együttműködésének hiányában, vagy más okból nincs lehetőség, akkor a kapcsolattartás helyszínéül a gyámhivatal megjelöl egy semleges helyszínt.
|